ENSZ javaslat a menekültek hatékonyabb védelméért az unióban és globálisan

Az elmúlt év megmutatta, hogy szükséges a Közös Menekültügyi Rendszer reformja. Nincs egyértelmű egyetértés a tagállamok közt abban, hogy hogyan valósítsák meg a reformot, de a folyamat megkezdődött. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is előállt az Európai Menekültügyi Rendszer reformját segítő javaslatokkal.

Az Európai Bizottság 2016-ban több reformcsomagot javasolt: 2016 júliusában a Befogadási körülmények direktívát, 2016 májusában az Európai Unió Menekültügyi Ügynökség felállításáról szóló javaslatot, 2016 májusában az Eurodac rendszer átdolgozásával kapcsolatos javaslatot, továbbá a Dublin IV, azaz a Dublini Rendelet reformjával kapcsolatos javaslatot terjesztette elő. Mindegyik célja a Közös Menekültügyi Rendszer felé törekvés, együttműködés, szolidaritás és teherelosztás megvalósítása volt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2016. december 5-én mutatta be az ajánlását a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjáról, amely célja a migráció jobb menedzselése, illetve a partnerség és szolidaritás növelése. A UNHCR szerint célzottabb és jobban átgondolt támogatás szükséges az unió részéről ahhoz, hogy a migrációs kihívással szembe tudjon nézni.

Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának főtitkára elmondta: „Tavaly Európának nem sikerült kollektív, jól szervezett választ adni  a kihívásra, amelyet a több mint egymillió menekült és migráns érkezése jelentett. Itt az idő, hogy más módon álljon hozzá Európa a globális menekültválságban való szerepvállaláshoz, méghozzá úgy, hogy a történelem útján tanult toleranciára, nyitottságára, a védelem fontosságára gyakorlati és pragmatikai szemléletével építsen."

A UNHCR javaslata gyakorlati útmutatást kíván adni arra, hogyan érhetőek el a megfogalmazott célok az unión belül és kívül is.

Miért van szükség a reformra?

Kivételes időszak áll mögöttünk, mert az elmúlt évben több mint egymillió menekült és migráns tette meg a veszélyes utat a Földközi-tengeren keresztül, és keresett biztonságot magának Európában. Az ide érkező embertömeg váratlanul és felkészületlenül ért sok európai országot, nem ritkán káosz alakult ki. Voltak tagállamok, amelyek a belépők számát igyekezték korlátozni, lezárták a határokat vagy más tagállamokra igyekeztek hárítani a terhet és a felelősséget, míg más tagállamok minél több embert akartak befogadni. Nem volt egyértelmű, közös álláspont abban, hogyan viszonyuljanak a tömegesen érkezőkhöz, így a Közös Európai Menekültügyi Rendszer komoly próbatétel előtt állt. A rengeteg szakpolitikai dilemma, a közös fellépés hiánya komoly működési nehézségekhez vezetett.

Az otthonukat elhagyni kényszerülők száma továbbra sem csökken, a politikai megoldások keresése ezért mindennél fontosabb, így az EU-nak is még jobban kell igyekeznie ezen a téren.

A UNHCR ajánlása szerint a legtöbb menekültet befogadó országoknak megfelelő támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy kielégítő védelmet és segítséget tudjanak adni a rászorultaknak. 

A UNHCR ajánlásának aktualitását adja a New Yorki-i nyilatkozat. Az ajánlás szerint „2016 szeptember 19-én a menekültekről és migránsokról szóló New York-i Nyilatkozat elfogadásával a világ vezetői felismerték, hogy emberséges, megfontolt és átfogó megközelítésre van szükség a kényszermigrációból fakadó nehézségek leküzdéséhez, így vált időszerűvé, hogy az Európai Unió is építsen erre a nyilatkozatra.”

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ebben az ajánlásban tesz javaslatot arra, hogy a szolidaritás és partnerség erősítésével, a külső és belső hatások figyelembe vétele mellett elérhetővé váljon a jövő átfogó, közös, uniós menekültügyi szakpolitikája.

Mi kell ehhez?

Az elmúlt év nehézségei során kikristályosodtak a jelenlegi rendszer legnagyobb gyengeségei, és ez az időszak alkalmas volt arra, hogy a tapasztalatokat összegyűjtve le lehessen írni a legégetőbb problémákat helyi, tagállami, uniós és globális szinten is. A UNHCR javaslata összegyűjtötte a négy legfontosabb pontot, amiben az EU-nak változtatni kell.

Lássuk, mit ír a 24 oldalas javaslat: min és hogyan kellene változtatni?

ensz_ajanlas_cimlap.JPG

1) Cselekvő Európa kell, amely aktívan részt vesz a védelemben, segítségnyújtásban és megoldáskeresésben.

A cselekvő Európa az EUMSZ és a New York-i Nyilatkozatban megfogalmazott szolidaritás és felelősségmegosztás eszméjére épít. A UNHCR szerint ugyanakkor e két eszme nemcsak Európán belül kell, hogy érvényesüljön, hanem Európán kívül is, így Líbiára, Egyiptomra, valamint a tagjelölt országokra is ki kell terjeszteni.

  • A cselekvő Európa fenntartható menekültügyi rendszert alakít ki.
  • kiszámítható, több évre kiterjedő, szükségletalapú humanitárius segítségnyújtásról gondoskodik.
  • Fejlesztésorientált megközelítést alkalmaz a segítségnyújtásban, azaz igyekszik bevonni a menekülteket és migránsokat a fejlesztési tervekbe, az állami szférába, illetve próbálja segíteni előrelépésüket annak érdekében, hogy a migránsok minél kevésbé függjenek a segélyektől, hosszú távra tudjanak berendezkedni, sikeresen integrálódjanak.
    A tagállamokban szétszóródó menekültek helyzete mellett a kibocsátó országban rekedt belső menekültek (IDP) helyzetével is foglalkoznia kell az EU-nak. Fel kell mérnie a társadalmi-gazdasági hatásokat, milyen forrásokat tud biztosítani, milyen beruházások alkalmazhatók a helyzet javítása érdekében, továbbá dolgozni kell a humanitárius és fejlesztési együttműködés javításán is.
  • Biztonságos útvonalak keresése. A cél az, hogy minél kevesebben vágjanak neki a viszontagságos és veszélyes útnak, ami már így is emberéleteket követelt. Biztonságos út lehet a családegyesítés, amelynek prioritást kell adni, de biztonságos út az áttelepítési (resettlement) program is, amelynek keretében veszélyes zónákból vesz át az EU menekülteket. Érdemes megfontolni, milyen egyéb utak biztosíthatóak pl. a szíreknek ahhoz, hogy biztonságos úton jussanak védelemhez. (Erről Nagy Boldizsár beszélt korábban, lásd itt.)
  • Közös, felügyelt migráció. Cél a legális migráció segítése a már létező együttműködésre és partnerkapcsolatra alapozva: ennek keretében a migránsok munka és tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújthatnának be. Ez egyben a menekültügyi rendszer hatékony és megfelelő működéséhez is hozzájárulna, mivel a menekültügyi rendszert nem terhelné le az amúgy nem menekültügyi hatáskörbe tartozó ügyek kezelése, de aki dolgozni szeretne, és ehhez bír megfelelő végzettséggel vagy képesítéssel, annak is nyitva lenne e lehetőség egy másik országban.

2) A nagy számban érkezőkre felkészült Európára van szükség.

  • Az EU becslések és tervezés útján (bizottsági, uniós ügynökségektől és tagállami hálózatoktól származó adatokból) felkészülten tudna szembenézni a legváratlanabb fordulatokkal is. Kulcsfeladat a folyamatok azonosítása és elemzése, amelyekből következtetni lehet a korai figyelmeztető jelekre, például ha tömeges migrációval állunk szemben. Emellett folyamatosan felmérnék a tagállamok a regisztrációs, az előzménykutatásra és a befogadásra alkalmas kapacitásaikat.
  • Tagállami és uniós szinten is készenléti kapacitás biztosítása. Ez a kapacitás legyen azonnal bevethető, ha nagy számban érkeznek, és legyen folyamatosan rendelkezésre álló szakértői gárda.
  • Koordinációs mechanizmus erősítése. Mind a központok között, mind a terepen fontos a megfelelő koordináció, a többféle pénzügyi támogatás, amelyhez kiszámítható struktúra tartozik.

3) Védelmező Európa kell, amely jól szabályozott, közös menekültügyi rendszer útján biztosít lehetőséget a tagállamok területére való belépésre.

  • Közös regisztrációs rendszer. A közös regisztrációs rendszer biztosítja a kérelmek rendezett feldolgozását, a védelemhez való hozzáférhetőséget, az előzménykutatást és a családegyesítés prioritását. A rendser alapja az EURODAC és más kidolgozott adatbázisok, amelyek a biztonsági ellenőrzést segítik. A rendszer a duplikációk csökkentését is segítené.
  • Családegyesítés mint prioritás. A családegyesítés a regisztrációs folyamat után rögtön kezdetét vehetné.
  • Gyorsított és egyszerűsített eljárások. A rendszer célja a hatékony és nyomon követhető menekültügyi eljárás, amely a védelemhez való gyors hozzáférést is jelentené. Amennyiben a személy nem jogosult védelemre, és kérelmét elutasítják, segítenék a hazatérését. Ez a rendszer orvosolná az egyik legnagyobb problémát: az elhúzódó eljárásokét, a bonyolult és hosszú döntéshozatali procedúrák ügyét.
  • A nagy nyomás alatt lévő tagállaomat segítő elosztási mechanizmus alkalmazása. A UNHCR kvótajavaslata több ponton eltér a Bizottságétól, de a legfontosabb, hogy az ENSZ is egy működtethető, fair elosztást szeretne megvalósítani.
  • Közös álláspont a kísérő nélküli kiskorúak és a szétválasztott gyermekek ügyében. Iránytű arra nézvést, hogyan lehet még jobban védeni a kiskorúakat.
  • Az új rendszer szerinti működés garantálása. A cél az, hogy olyan módszereket alkalmazzunk, amely mind a tagállamokat, mind a nemzetközi védelmet élvezőket a szabályok betartására ösztönöz. Az ENSZ javasolja, hogy amennyiben egy tagállam nagy számú ügyben, minőségi eljárást alkalmazva gyorsan tudott döntést hozni, akkor kapjon kedvezményt, és kevesebb legyen a rá eső referenciaérték, amely alapján a kvótát számolják.
  • Hatékony hazatérési rendszer. Ez az egyik legfontosabb javaslata az ENSZ-nek. Kimondja, hogy pl. az IOM által biztosított Assisted Voluntary Return (hazatérést segítő program) legyen elérhető mindenütt, de a hazatérési programokban vegyen részt a Frontex valamint más uniós együttműködés is jöjjön létre ebből a célból.

unhcrjordan.jpg

A menekültek elvárásai sokszor romantikusabbak annál, mint ami a valóságban várja őket. (UNHCR menekülttábor Jordániában, forrás)

4)  A menekülteket közösségbe integráló Európa kell, amelynek kulcsa:

  • megnövelt integrációs támogatás a társadalmi kohézió építése érdekében. Ehhez olyan társadalom kell, amely megfelelően fel van készítve arra, hogy képes legyen menekülteket befogadni, és olyan menekültek kellenek, akik megfelelő támogatásban részesülnek ahhoz, hogy képesek legyenek felismerni az új környezetben rejlő potenciáljukat. Az integráció egy oda-vissza ható folyamat, amelyben az állam jogokat biztosít, segíti a befogadó környezetet és harcol az idegengyűlölet ellen. A menekült pedig részt vesz az integrációs programokban, jogszerűen, a jogokat betartva él, követi a társadalom és az állam alapértékeit.
  • Kiszámítható és egységes integrációs szolgáltatás. Az EU-nak ki kell alakítania egy mérőeszközt, amellyel az integráció pozitív / negatív kimenetelét meg lehet becsülni. Az EU támogassa a helyi integrációban résztvevőket és a nem hagyományos résztvevőket (pl. piaci szektor vagy egyetem). Célzott beruházásokat javasol a lakhatás, foglalkoztatás, nyelvtanítás terén, illetve kulturális orientációt a menekülteknek, hogy az Európába érkezők elvárásait összhangba lehessen hozni a valósággal.
  • a befogadó közösségek segítése. Fontos, hogy a menekültek és a befogadó társadalom közt folyamatos legyen a kapcsolattartás az empátia és a szociális kohézió érdekében. A civil társadalmon belül önkéntes programokat és integrációt segítő tevékenység ösztönzését javasolják, továbbá az idegengyűlölet elleni harcot. Ez utóbbihoz a felvilágosító kampányok és a gyűlöletbeszéd elleni harc lehet fontos eszköz.

 

Kíváncsian várjuk az uniós menekültügyi rendszer mielőbbi reformját.

 

A UNHCR javaslata teljes terjedelmében itt érhető el:

http://www.refworld.org/docid/58385d4e4.html