"Forró pontok" a görög bűnlajstromon
Görögország uniós szemmel nézett bűnlajstroma már olyan hosszú, hogy felsorolni is nehéz lenne pusztán a területeket, amelyeken valamiért elmarasztalták. A menekültügy terén évek óta komoly kritikákat kap az ország, a szakmai szervezetek siralmas helyzetről és komoly hiányosságokról számolnak be, amelyek olyan mértéket öltöttek, hogy 2011-ben az uniós tagállamok felfüggesztették az összes Görögországba irányuló, a dublini rendelet értelmében megvalósítandó transzfert.
Hotspotok Görögországban
2011 óta az ENSZ, az Európai Bizottság és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal számos NGO-val és nemzetközi menekültügyi szerv támogatásával együtt több ajánlást és javaslatot tett Görögország számára arra nézvést, hogy hogyan fogjanak hozzá az állapotok javításához, valamint hogy mely lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a menedékkérők számára elfogadható körülményeket biztosítsanak. A kezdeti nehézségektől eltekintve a hatalmas méretű uniós források igénybevétele, valamint a többszáz szakértő kirendelése mellett sikerült javítani az állapotokon, és Görögország kezdi elérni az uniós befogadási irányelv alapján meghatározott minimumkritériumokat.
Az állapotok javításában nagy szerepe volt az úgynevezett hotspot-megközelítésnek (Hotspot approach), amelyet a Bizottság két évvel ezelőtt, 2015 májusában indított el az Európai Migrációs Stratégia (European Agenda on Migration) keretében, amelynek lényege, hogy "az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a Frontex és az Europol a helyszínen működik együtt a leginkább érintett tagállamokkal, hogy gyorsan azonosítsa és nyilvántartásba vegye a beérkező migránsokat, és rögzítse azok ujjnyomatát." Azaz a cél az volt, hogy minél gyorsabban rögzítsék a Görögországba (és Olaszországba) érkezők adatait az adatbázisokba, ezzel segítve a menekültügyi eljárás gyorsabbá tételét. "Azok esetében, akik nem szorulnak védelemre, a Frontex az illegális migránsok visszatérésének koordinálása révén segíti a tagállamokat. Az Europol és az Eurojust támogatást nyújt a fogadó tagállam nyomozásaihoz az embercsempész és emberkereskedő hálózatok felszámolása céljából." Az Európai Számvevőszék 2017. április végi nyilatkozata szerint a görög és olasz partokhoz érkező migránsok regisztrálásában, azonosításában és biztonsági ellenőrzésében az uniós hotspot-gyakorlat alkalmazásának elmaradhatatlan érdemei vannak. Az más kérdés, hogy a Számvevőszék szerint még mindig sok a tennivaló ezen a téren, hiszen csak a görög szigeteken több ezer menedékkérő várakozik, köztük számottevő a kísérő nélküli kiskorúak aránya, a hotspotokban pedig sok esetben embertelen körülmények vannak. A jelentés szerint Görögországban még mindig rengeteg tennivaló akad az elhelyezés valamint a kiskorúak menekültügyi eljárásának lefolytatása terén. Azonnali intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a görög körülményeket az uniós normák szintjével azonos szintre emeljék. A Számvevőszék szerint ugyanakkor a hotspot-gyakorlat "a meglehetősen kihívásokkal teli és állandóan változó körülmények közt is segítette a migráció kezelését Olaszországban és Görögországban is."
Mi az a hotspot?
A hivatalos definíció szerint a hotspot "egy terület, amelyben a befogadó tagállam, a Bizottság, az illetékes uniós ügynökségek és a tagállam közösen működnek együtt a külső határok mentén menedéket kérők számának szignifikáns növekedésében megnyilvánuló aránytalan migrációs teher kezelése érdekében".
A hotspot olyan központ, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az érkező migránsokat 48 órán belül (de maximum 72 órával érkezésük után) regisztrálják, ujjnyomatot vegyenek tőlük, és fényképükkel együtt adataikat egy adatbázisban rögzíteni tudják. Az eljárás célja az, hogy minél hamarabb ki lehessen szűrni, ki az, aki jogosult arra, hogy menedéket kérjen, és kik az úgynevezett gazdasági migránsok, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. A hotspotok az ország különböző területein helyezkednek el, és bizonyos mértékű kapacitás erejéig szálláshelyként is szolgálnak. Görögországban jelenleg Leszbosz, Híosz, Szamosz, Lerosz és Kosz szigetén találhatóak hotspotok. Az ECRE (Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa) jelentése szerint annak ellenére, hogy a hotspotokat uniós célok alapján hozták létre és uniós ügynökségekkel tartják fent, még mindig inkább a regisztráció és azonosítás saját nemzeti egységeiként üzemelnek, nem pedig uniós eszközökként funkcionálnak.
Milyen állapotok vannak a hotspotokban?
A hotspotokban lévő állapotokról eltérőek a vélemények.
2016 márciusa óta (az EU-Törökország egyezmény óta) az újonnan érkező menedékkérők nem mehetnek át a szárazföldre, kérelmüket a hotspotokban kell benyújtaniuk. Mivel az áthelyezés és áttelepítés üteme nagyon lassú, valamint a kérelmek elbírálása is igen hosszú folyamat, így többen érkeznek a hotspotokba, mint ahányan elhagyhatják azt, ennek következményeként túlzsúfoltak a hotspotok. Görögországban tehát a hotspot befogadó központ és őrizeti hely is egyben, ahol az elszállásoltak viszonylag hosszú ideig tartózkodnak. Bár az eredeti cél a relokáció minél gyorsabbá tétele volt, ma már az EU-Törökország egyezmény után a hotpotok egyfajta szűrőként üzemelnek, amelyben kiválogatják azokat, akik kérhetnek menedéket, akik pedig nem, azokat visszafordítják Törökországba.
- A hotspotok működése elégtelen vagy az uniós menekültügyi és bevándorlással kapcsolatos minimális kritériumokkal szembe menő gyakorlattal aláássa az alapvető emberi jogokat.
- A befogadási körülmények silányak, számos esetben a minimális sztenderdeknek sem felelnek meg.
- Az őrizet (sokszor "csak" a szabad mozgástól való megfosztás) bevett gyakorlat a hotspotokban, így az őrizet és a befogadó központban való elhelyezés fogalma összemosódik.
- A gyermekek elhelyezésével kapcsolatosan is inkább az őrizet a jellemzőbb, mivel más szálláshely nem érhető el. A törvényes képviselet nem minden esetben megoldott, ennek hiányában az őrizetet alkalmazzák, ami elvileg a gyermek mindenek felett álló érdekében történik, és meglehetősen vitatott eljárás.
- Az ECRE szerint állampolgársági alapú megkülönböztetés van a migránsok között a görög hotspotokban, amely abban nyilvánul meg, hogy a szírek élveznek elsőbbséget a regisztrációs eljárásban.
- A jogi képviselők és civil szervezeteknek normál esetben hozzá kellene férniük az őrizetben tartott ügyfelekhez. A hotspotokban ez nem mindig biztosított.
Egy hotspot belülről - Human Rights Watch
Az Európai Számvevőszék szerint is jellemzőek a túl hosszú eljárások, amelyek folytán túl sok ideig tartózkodnak a menedékkérők a hotspotokban.
A Caritas Europa nevű segítő szervezet beszámolója megerősíti az ECRE által említett, állampolgárság alapú diszkriminációt. A szervezet szerint több civil szervezet is észlelte, hogy máshogy kezelik a különböző állampolgárságú személyek eljárását. A Caritas Europa a hotspotokban nem élelmiszer jellegű segélycsomagokat oszt, mint például hálózsákokat, matracokat, babaholmikat, hátizsákokat. A Caritas Europa részt vesz a menekültekkel és menedékkérőkkel folytatott kommunikációban, és az információ nyújtásán túl jogi segítséget is ellát.
A Caritas Europa tevékenységét azért emeljük ki külön, mert ajánlásokat tett az Európai Bizottságnak. A segélyszervezet szerint az egyik legfontosabb cél lenne a hotspotok jogállásának tisztázása, mivel most olyan, mint a senkiföldje, ahol állampolgársági alapon diszkriminálnak embereket, ezzel megsértve emberi jogaikat. A migránsokkal folytatott kommunikációban is hiányosságokat vélnek felfedezni: szerintük a személyes adatok felvétele és az ujjnyomatoláson kívül a gyermekeket, az egyszülős családokat, a nőket és a sérülékeny menedékkérőket részletesebben kellene tájékoztatni az eljárásról egy számukra érthető nyelven. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nemzeti jogszabályok és a hotspotok végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatával összhangban vannak. Az EU-nak biztosítania kellene, hogy minden menedékkérő eljárása egyedi elbírálás alá essen, és hogy minden menedékkérő számára biztosítva legyen a megfelelő jogi és nyelvi segítség, továbbá a menekültügyi eljárásról szóló direktíva által lefektetett követelményeknek megfelelőek a körülmények a hotspotokban.
Az ECRE által kifejtetteket erősíti meg a Human Rights Watch jelentése is.
A Human Rights Watch szerint nem biztonságos és egészségre ártalmas körülmények uralkodnak a hotspotokban. A rendőrség nem tudja megvédeni az embereket a hotspotokban gyakori erőszakos cselekményektől. A HRW szerint az egyik legfőbb probléma, hogy az általuk 2016 májusában meglátogatott 3 hotspot közül egyikben sem választották külön az egyedülálló nőket az egyedülálló férfiaktól. A hotspotokat szögesdrótok kerítik be, a tábor pedig túlzsúfolt, a hangulatra leginkább a káosz jellemző. Hosszú, tömött sorokban állnak a menedékkérők, hogy a gyenge minőségű ételadagjukat kiosszák. A táborok vezetése siralmas, az információk nem jutnak el az emberekhez, az így kialakuló kaotikus viszonyok közt nem ritka, hogy erőszakos tiltakozás tör ki a táborokban.
A hotspotokban lévő helyzet javításáért nyilván van még mit tenni. Kérdéses, hogy a magyar tranzitzónák kialakításához mennyiben szolgált ihletként a hotspot-megközelítés, hiszen a szerb-magyar határ környékén felállított zóna nemcsak a "senkiföldje"-jellege miatt hasonlít a görög és olasz hotspotokra, hanem céljaiban is, valamint ugyanarra is használják. Nemcsak a regisztráció történik a tranzitzónában, hanem az egész menekültügyi eljárást egy olyan területen folytatják le, amely még nem része az országnak, és amelyre nem is nyernek belépést, akik nem kapnak státuszt. Fontos lenne tisztázni ezeknek az intézményeknek a jogállását: ha nem őrizet, akkor milyen alapon korlátozza emberek szabadságát? Ha pedig elfogadjuk, hogy lehet korlátozni ezeknek az embereknek a szabadságát (miért ne lehetne, ha sem uniós, sem nemzetközi, sem nemzeti jogszabály nem tiltja?), akkor abban kellene dűlőre jutni, hogy milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelni, és a megfelelést végrehajtatni és folyamatosan monitorozni kellene. Ehhez persze mind a befogadó tagállam, mind az uniós szervek valamint civil szervezetek együttműködésére volna szükség.
