Mi a baj a migráns kiskorúak őrizetbe vételével?

Egy új törvényjavaslat szerint a migránsokat a tranzitzónában helyeznék el a menekültügyi eljárás végéig. A kiskorúakat pedig csak 14 év alatt helyeznék el kiskorúak részére fenntartott intézményekben, a 14 és 18 év közöttieket a javaslat nagykorúsítaná. De mi az a tranzitzóna? Őrizet? Mi a baj a kiskorúak őrizetbe vételével?

Az őrizetről

A nemzetközi normák szerint az őrizet csak kivételes esetekben rendelhető el, csak akkor, ha a szabadságtól való megfosztás indokolt és arányos mértékű, de mára már sajnos egyre több állam használja elrettentő eszközként a menedékkérőkkel és migránsokkal szemben.

tranzitzona_elott_huszti_istvan.jpg

Várakozás a tranzitzóna előtt (fotó: Huszti István, Index.hu)

Mi a baj az őrizettel?

Az őrizettel kapcsolatosan számos kritika megfogalmazódik, és a negatív hatásai miatt a jogvédő szervezetek gyakran szólítják fel a döntéshozókat arra, hogy vegyék figyelembe a már előbb említett indokoltsági és arányossági kritériumokat. Félreértés ne essék: amikor a jogvédő szervek felszólítanak az őrizettel szemben, akkor nem azt vitatják, hogy elrendelhető-e őrizet, hanem arra figyelmeztetnek, hogy az őrizet szükségességét minden egyes esetben meg kell vizsgálni, az elrendelhetőségről a szükségességi és arányossági elveket figyelembe véve kell döntést hozni, és az őrizet hosszát csak addig jelöljék ki, ameddig az feltétlenül indokolt.

Az őrizet ugyanis aláássa az emberi méltóságot, szükségtelen szenvedést okoz, károsan hat az ember pszichés és fizikai állapotára, szorongáshoz vezet, félelmet, frusztrációt vált ki, amely később traumát okozhat. Emiatt fontos, hogy a sérülékeny csoportba tartozókat (különösen nőket és gyermeket) ne tartsanak őrizetben. A nemzetközi szabályozás nem tiltja a gyermekek őrizetbe vételét, de kimondja, hogy az őrizetnek minél rövidebb ideig kell tartania és az őrizet során is garantálni kell a gyermek fejlődéséhez szükséges ellátást, beleértve közösségi programokat és egyéb befogadást / beilleszkedést segítő akciókat.

Ha az őrizet a felnőttekre is káros hatással van, akkor logikus, hogy egy gyermek számára a felnőttek részére biztosított körülmények még károsabbak lehetnek, mentális, érzelmi és lelki fejlődésükre negatívan hat. Még akkor is káros hatása van az őrizetnek, ha a gyermek a családjával együtt van. Hosszú távú, nehezen vagy talán egyáltalán nem feldolgozható, negatív eredménye van az őrizetnek az egy egyének és a családok életére, a gyermekek kognitív fejlődésére. A bezártság a kiskorúak esetében súlyos depressziót, szorongást, PTSD-szindrómás tüneteket válthat ki, gyakori lehet az éjszakai ágybavizelés, öncsonkítás, öngyilkossági kísérlet, és főleg a nők valamint a kísérő nélküli kiskorúak vannak kitéve szexuális vagy más fizikai erőszaknak, bántalmazásnak.

Önmagában persze egy többezer kilométeres út is megrázó élményekkel teli lehet egy kiskorú számára, akár kísérővel utazik, akár nem. A kiskorúak felfoghatatlan mértékben vannak kitéve útjuk során az erőszak különböző formáinak, az emberkereskedelem, a szexuális bántalmazás és a szervkereskedelem veszélyének is.

A nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ, kihangsúlyozták, hogy nem bizonyított, hogy az őrizet megfékezi az irreguláris migrációt, pedig pont ezt szeretnék vele elérni. Függetlenül attól, hogy a kiskorúak őrizeti helye mennyire gyermekbarát, lényegében nem több egy kisminkelt disznónál: erőltetett, ijesztő és visszataszító.

asrc_marchaustralia.jpg

Gyermek kerítés mögött (forrás: ASRC)

Mi a helyzet nálunk?

Az aktuális magyar szabályozás szerint a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben menekültügyi vagy idegenrendészeti őrizet rendelhető el. Természetesen vannak más büntetőeljárási kényszerintézkedések is, de ezekkel mi most nem foglalkozunk.

Mi a menekültügyi őrizet és mikor rendelhető el?

Menekültügyi őrizetbe lehet venni azt a kérelmezőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul a menekültügyi eljárás lefolytatása vagy a dublini átadás végrehajtása céljából. Őrizetbe lehet venni a kérelmezőt a személy állampolgárságának és személyazonosságnak megállapítása érdekében, vagy ha a személlyel szemben kiutasítási eljárás folyik, és alapos okkal feltételezhető, hogy az adott személy csak azért folyamodik védelemért, hogy a kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa; továbbá a kérelem alapjául szolgáló tények megállapítása érdekében, ha az őrizet nélkül e tények nem megállapíthatók; illetve ha az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges; továbbá ha a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor; és ha a dublini átadási eljárások biztosítása érdekében szükséges, és komoly veszély áll fenn a szökésre. ( 2007. évi LXXX. törvény)

A kiskorúak és családok menekültügyi őrizetével kapcsolatosan a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31./B § (2) és (3) bekezdés rendelkezik:
"(2) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérővel szemben.
(3) A menekültügyi őrizet kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben csak végső intézkedésként, a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve rendelhető el."

Mi az idegenrendészeti őrizet? Mi szabályozza?

Az idegenrendészeti őrizet szabályait a 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól című rendelet szabályozza. Az érthetőség kedvéért fogalmazzunk úgy, hogy idegenrendészeti őrizetet harmadik országbeli állampolgárral szemben akkor rendelhetnek el, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére a belépést vagy tartózkodást lehetővé tevő dokumentum hiányában lépett be, és tartózkodását vagy belépését más módon nem engedélyezték (értsd: menedékjogot sem kért), valamint fennállnak a menekültügyi őrizetnél felsorolt őrizetbe vételi kritériumok.  

A hatályos törvények szerint tehát kiskorút nem vagy csak nagyon indokolt esetben lehet őrizetbe venni. Az friss törvényjavaslat kapcsán viszont felmerült, hogy ez ezután másképp lesz, és gyakorlatilag bárkit őrizetbe lehet venni korra, nemre, családi állapotra való tekintet nélkül.

Most a kormány minden külföldi kiskorút és családot őrizetbe venne?

Nem, vagy legalábbis ez így explicit módon nincs leírva a T/13976. számú törvényjavaslatban. Ez a törvényjavaslat egyelőre csak annyit javasol, hogy a tranzitzóna hosszát növeljék meg, a kapacitását bővítsék, és a menedékkérőket a menekültügyi eljárásuk végéig itt helyezzék el. Ennek a lényege az lenne, hogy ne szökjenek meg a menedékkérők az eljárás vége előtt, várják meg, míg ügyükben döntés születik, vagyis az ország és a schengeni térség belseje felé ne mozoghassanak. A tranzitzónába (vagy a tranzitzóna elé?) visszaviszik azt is, akit az ország belsejében bárhol elkapnak. A tranzitzóna nem minősül őrizeti helynek, ugyanakkor kimenni rajta csak Szerbiába lehet (amellyel azonnal meg is szűnik a kérelmező menekültügyi eljárása). Ha valaki mégis megpróbálja elhagyni a tranzitzónát, akkor szabálysértést követ el, és „elzárással sújtható” (akárcsak a börtönökben szokás). Fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat a 14 és 18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakat is a tranzitzónában helyezné el a menekültügyi eljárás befejezéséig, a 14 év alattiakat továbbra is gyermekvédelmi intézetekbe irányítanák. A törvényjavaslat tehát a 14 és 18 év közöttieket már „nagykorúsítaná” azzal, hogy ugyanolyan bánásmódban részesítené őket, mint a 18 év felettieket. Ez viszont ellentmond a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk d) pontjában szereplő meghatározásának amely szerint a „„kiskorú”: 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy”. Ez alapján tehát a 14 és 18 év közötti személyek is kiskorúnak tekintendők, akik esetében ugyanúgy a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani. Kérdés, hogy ez a tranzitzónában mennyire lesz megoldható. A törvényjavaslat már az elején rögzíti, hogy célja a visszaélések megakadályozása, és mivel sokan visszaélnek a kiskorúakra vonatkozó szabályokkal, a dolgot azzal zárnák rövidre, hogy a 14 és 18 év közöttiekre is a felnőttekre vonatozó szabályokat alkalmaznák.

kiskoruak_orizetben.png

Kiskorúak tolonganak Görögországban egy rács mögött, hogy rajta legyenek a fotón (forrás: UNHCR)

A tranzitzóna nem őrizet

A Kormány a tranzitzóna bevezetésekor hangsúlyozta, hogy a tranzitzóna nem őrizet. Ezt az álláspontot továbbra is fenntartja, amely mellett főként azzal érvel, hogy a tranzitzónát szabadon el lehet hagyni (ami végső soron igaz is: Szerbia felé). Az, hogy a tranzitzónát minek nevezzük, csak másodlagos kérdés, a legfontosabb az, hogy hogyan kezeljük az ott elszállásoltakat, milyen körülményeket teremtünk számukra, és legfőképpen, milyen bánásmódban részesülnek. Könnyen lehet, hogy a tranzitzónát egyfajta magyar hotspotnak kell elképzelnünk, ahol persze nincsenek Brüsszel által küldött emberek, sem civil szervezetek és EU-s megfigyelők sem.

Mivel a törvényjavaslat túl sok mindent homályban hagy azzal kapcsolatosan, hogy milyennek kell elképzelni a jövőbeli tranzitzónát, milyen személyi és anyagi kapacitással szerelnék fel, mit tennének az „őrizeti érzés” csökkentése érdekében, hogyan oldanák meg nők és férfiak elkülönítését, valamint hogyan helyeznék a családokat, nehéz véleményt mondani a tervezetről, de bízzunk abban, hogy a Kovács Zoltán által tett ígéretet, miszerint Európai Uniós sztenderdeknek meg fog felelni a tranzitzóna, az eddig látottakkal ellentétben mégis csak meg fogják tartani.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény  - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény

27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól,  - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700027.irm

  1. évi LXXX. törvény a mendékjogról - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700080.tv

Emberi Jogok Európai Egyezménye - http://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf

2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (Befogadási irányelv) - http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0033

egyéb forrás:

T/13976. sz. törvényjavaslat a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról - http://www.parlament.hu/irom40/13976/13976.pdf

Trócsányi László meghallgatása az nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottság ülésén  -  http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/a-miniszter/beszedek-publikaciok-interjuk/trocsanyi-laszlo-meghallgatasa-az-nemzetbiztonsagi-es-honvedelmi-bizottsag-ulesen

https://www.theguardian.com/world/2017/feb/07/hungary-submits-plans-automatically-detain-all-asylum-seekers-donald-trump-viktor-orban-zoltan-kovacs

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/556942/IPOL_STU(2016)556942_EN.pdf

http://blogs.ft.com/brusselsblog/2015/09/22/why-hungary-wanted-out-of-eus-refugee-scheme/

http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu

https://befriendachildindetention.wordpress.com/contact/faq/

http://www.unhcr.org/53aa929f6

http://www.refworld.org/cgi-bin/texis/vtx/rwmain/opendocpdf.pdf?reldoc=y&docid=53abc7034

http://www.unhcr.org/58a458eb4

http://www.refugeecouncil.org.uk/what_we_do/childrens_services/about_the_childrens_section