Első lépésként néhány gyakran használt kifejezést tisztázunk, lehetőleg minél közérthetőbb módon.

Ők is migránsok (forrás: termeszettar.hu)

Migráció / migráns
Vándorlást jelent, arra jelenségre utal, amikor egy személy a saját származási országától eltérő országba vándorol / költözik. Migrál az, aki szuper állásajánlat miatt fogta magát, és kiköltözött Dániába, és migrál az is, aki Szíriából Törökországba ment, hogy aztán egy csónakba szálljon, és kikössön a görög partok közelében. 
Míg a Dániában állást vállaló ember jogilag feltehetően reguláris migráns (azaz a szükséges dokumentumok és tartózodásra, munkavállalásra jogosító engedélyek birtokában változtat lakhelyt), addig a szíriai (tegyük fel, hogy) férfi irreguláris migráns (ld. lentebb).
A két példa is mutatja, hogy a migráció mögött számos eltérő motiváció húzódik meg, emiatt válik a bevándorlás témája egy rendkívül izgalmas, összetett, és bonyolult, több síkon értelmezendő témává.

Irreguláris migráció / irreguláris migráns
Ha az előbbi szír úriember engedély nélkül, megfelelő tartózkodási engedély hiányában lépi át Törökország vagy épp Görögország határát, akkor ő egy illegális határátlépő vagyis irreguláris migráns. Ebből következik, hogy az illegális határátlépés vagy az adott ország területén engedély nélkül való tartózkodás esetén beszélünk irreguláris migrációról. Az irreguláris migránsokra kiuasítás vagy kitoloncolás vár, vagy pedig arra kényszerülnek, hogy önkéntesen elhagyják az ország területét.

Tranzitzóna
A 2015. évi CXL. törvény 20§-a iktatta be az államhatárról szóló törvénybe (link) a tranzitzóna kialakítására vonatkozó paragrafust. Ez alapján a tranzitzóna az államhatár vagy az államhatártól számított 8 km-es sáv meghatározott pontján kialakított állomás, amely arra szolgál, hogy az országba belépni szándékozó külföldiek ott nyújtsák be menedékkérelmüket, és ott folytassák le a menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárást.

A röszkei tranzitzóna nem sokkal a felállítás után (fotó: MTI/Rosta Tibor)

Menedékkérelem / menedékkérő
Az irreguláris migráns nemzetközi védelemért folyamodhat abban az országban, amelynek területét illegálisan átlépte. Ettől válik menedékkérővé, és menedékkérelmének elbírálásáig az adott ország területén jogszerűen tartózkodhat. 

Menekültügyi eljárás
Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a nemzetközi kérelemért folyamodó személy (azaz a kérelmező) jogosult-e menekült státuszra vagy kiegészítő védelemre, és amennyiben nem, fennáll-e a visszaküldés tilalma (vagyis az ország, ahová visszaküldenék, biztonságos ország-e vagy nem). Ha nem áll fenn, akkor kiutasítható vagy kitoloncolható-e. A menekültügyi eljárás során vizsgálják azt is, hogy fennáll-e más tagállam felelőssége a menekültügyi eljárás lefolytatásában, azaz, dublini eljárás keretében átadható-e a személy.

Ha a menedékkérő kérelmét pozitívan bírálják el, akkor menekült státuszt kaphat.

A Genfi Egyezmény aláírása (forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, unhcr.org)

Menekült
Az 1951-es Genfi Egyezmény rögzíti, hogy kik jogosultak menekült státuszra: az a személy, aki "faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni." (link)
A Genfi Egyezmény mellett fontos regionális menekültvédelmi joganyag az Afrikai Egységszervezet 1969. évi Menekültügyi Egyezménye (link) és az 1984. évi Cartagena-i Nyilatkozat Latin-Amerikában (link). 
A menekült státusz visszavonásig, vagy az állampolgárság megszerzéséig illeti meg a személyt.

Oltalmazott
Oltalmazott státuszt (kiegészítő védelmet) kaphat az a személy, aki menekült státuszra a körülmények ismeretében nem jogosult, ugyanakkor félő, hogy amennyiben visszatér a származási országába, súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.
Az oltalmazott státuszt ötévente felülvizsgálja a bevándorlási hivatal.

Befogadott
Amennyiben a kérelmező sem menekült sem oltalmazott státuszra nem jogosult, ugyanakkor nem küldhető vissza a származási országába, mert ott kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, halálbüntetés fenyegeti, befogadott státuszt kaphat, amely egy évre szól, és meghosszabbítható. Úti okmányt a befogadott külföldi nem kap, ellentétben a menekülttel vagy az oltalmazottal.

Menedékes
Sokszor rosszul, a menekült státuszt kapott külföldiekre használják, pedig a menedékes egészen mást jelent: a magyar jog ezt a tömeges menekültérkezés esetére tartja fent egy uniós direktíva alapján. Ebben az esetben nem egyénileg, egyéniesítve zajlik a menekültügyi eljárás, hanem nagyszámú külföldi csoport helyzetének rendezése céljából, a kormány döntése alapján garantálják a menedékes státuszt általában egy meghatározott állampolgárságú csoportnak, amely csoport helyzetét azonnal rendezni kell. Ennek alkalmazására eddig egyszer, a délszláv háború kirobbanása után volt példa, amikor jugoszláv menekültek érkeztek tömegesen Magyarországra.

Dublini Rendelet / dublini eljárás
Az Európai Parlament és Tanács 60/2013/EU rendelete (link). A rendelet azzal a céllal jött létre, hogy egyrészt alapot nyújtson egy közös európai menekültügyi rendszer megteremtéséhez (amely a mai napig nem született meg), továbbá hogy elkerülhető legyen az, hogy egy személy menedékkérelmét több tagállam is megvizsgálja. Ugyanis az Európába érkező külföldi (hontalan személy vagy harmadik országbeli állampolgár) útja során több tagállamban is benyújthat menedékkérelmet mielőtt elér a "célországba", így a dublini eljárás célja megállapítani, hogy mely tagállam felelős a menekültügyi eljárás lefolytatásáért. Általában az a tagállam, ahová a külföldi elsőként lépett be.

A dublini rendszert sok kritika érte, ezért szükségessé vált a reform (forrás: Newslettereuropean.eu)

Kiutasítás
Az ország elhagyására történő felszólítás, amely megszabja, hogy meghatározott ideig a külföldi nem léphet Magyarország területére. Kiutasítást akkor rendelnek el, ha a külföldi nem kér menedéket, és illegálisan tartózkodik az ország területén vagy lépett az ország területére. A külföldi nem utasítható ki olyan országba, ahol kínzás, embertelen bánásmód vagy halálbüntetés veszélye fenyegeti. 

Kitoloncolás
A kitoloncolás a kiutasítás végrehajtása, amikor a magyar hatóság a kiutasított személyt annak az országnak a határára kíséri, ahová a személyt kiutasítják.

A kitoloncolás és a kiutasítás nem szinonimája a kiadatásnak. Kiadatás esetén egy állam másik állammal kötött kétoldalú kiadatási egyezmény keretében hivatalosan felkéri a másik tagállamot arra, hogy a területén tartózkodó bűncselekményt elkövetett vagy azzal gyanúsított személyt adja át a hatóságainak.