Két héttel ezelőtt rendezték meg a 71. ENSZ Közgyűlést, amely egy újabb fejezetet nyitott meg a menekültek és migránsok jogainak védelme terén.

ENSZ Közgyűlés a menekültekért és migránsokért

2015 és 2016 a menekültekről szól. Világszerte rekordszámú ember kényszerült menekülésre, és ez a trend folytatódni látszik. Emberek milliói hagyták el otthonukat vagy a hazájukat, és indultak útnak egy élhetőbb élet reményében. A 2016. szeptember 19-én kezdődött 71. ENSZ Közgyűlés fő témája is a migráció volt. A Közgyűlés legfontosabb dokumentuma a szeptember 19-én elfogadott New York-i Nyilatkozat, amelyben 193 ország kormánya vállalt elkötelezettséget arra, hogy megvédik a menekülni kényszerült emberek millióit. 

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa tartott beszédet az első napon, amelyben kiemelte a New York-i Nyilatkozat jelentőségét, és elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlésén összegyűlnek a kormányok képviselői, az ENSZ vezetői, civil szervezetek képviselői, akik együttesen lépnek fel a menekültek és migránsok jogainak hatékonyabb védelméért, a Nyilatkozatban pedig hitet tesznek a felelősség globális megosztása mellett.  Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun szerint a menekültek és migránsok nem szabad, hogy akadályt jelentsenek: nagy lehetőséget rejtenek magukban, csak meg kell találnunk a kulcsot hozzájuk. A Közgyűlésen részt vett az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is, aki szintén beszédet tartott. Tusk is kiemelte, hogy a migráció jelentősége még velünk marad a jövőben is. "Rajtunk múlik, hogy e tekintetben rendezett, stabil és biztonságos, vagy rendezetlen, instabil és veszélyekkel teli jövő elé nézünk-e. A döntés a mi kezünkben van" - tette hozzá. 

A New York-i Nyilatkozat (New York Declaration for Refugees and Migrants)

A New York-i Nyilatkozat egy politikai nyilatkozattétel, amelyben az aláírók közösen állnak ki a menekültek és migránsok jogainak védelme mellett. Azok az országok, amelyek eddig is fogadtak be menekülteket, fogadjanak be még többet akár áthelyezéssel, akár családegyesítéssel. A világ gazdagabbik felén elhelyezkedő országoknak nagy felelősségük van: jókor és jó helyre kell a humanitárius segítséget irányítani, és azon közösségeket szükséges nagyfokú pénzügyi segítséggel ellátni, amelyek már így is nagyszámú menekült csoportokat fogadtak be. A befogadó országok feladata, hogy minél több munkalehetőséget biztosítsanak a felnőtteknek, és megteremtsék a lehetőséget arra, hogy a menekült gyermekek iskolába járhassanak.A kormányoknak abban van szerepük, hogy felvegyék a küzdelmet azokkal a tényezőkkel szemben, amelyek minden eddiginél nagyobb számú embert késztettek otthonuk elhagyására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik legfontosabb feladatvállalása, hogy átfogó keretet dolgozzon ki a menekültválságra adandó válaszhoz. Erősebb, megbízhatóbb finanszírozású rendszert alakít majd ki, és a fejlesztésben szerepet játszó aktorokat korábban igyekszik bekapcsolni a segítségnyújtási folyamatba.

A Nyilatkozat, amely az ENSZ Alapokmányával összhangban a menekültek iránti felelősség megosztásáról szól, mérföldkövet jelent a menekültek és migránsok jogainak védelme terén.

A globális menekültválsággal foglalkozó vezetői tanács (Leaders' Summit on Refugees)

A vezetői tanácsot Barack Obama amerikai elnök hívta össze. A találkozó célja további kötelezettségvállalás volt: a humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás növelése (4.5 milliárd USD-re 2016 végére, amelyből 1 milliárd USD-t az Egyesült Államok vállalt).

A vezetők tanácsán részt vevők vállalták, hogy nagyobb hozzáférést biztosítanak a menekült gyermekeknek az oktatáshoz, a felnőtteknek pedig több munkalehetőséget vagy könnyebb munkába állási lehetőséget garantálnak, további kötelezettségeket vállaltak az áthelyezés és más befogadási eljárások terén, valamint növelik a humanitárius segélyekre fordítandó összeget.

Szijjártó Péter képviselte hazánkat

Magyarországot Szijjártó Péter Külügyi és Külgazdasági Miniszter képviselte. Ő is felszólalt a Közgyűlésen, és egy hat pontból álló tervet tárt a plénum elé.
Beszédében a migráció mint globális kockázatra helyezte a hangsúlyt, és hozzátette, hogy a segítséget kell oda vinni, "nem a bajt idehozni". Mivel a migránsok biztonsági kockázatot jelentenek, ezért arra kell törekedni, hogy ne biztassunk 30-35 millió embert az indulásra. Előadta, hogy az ellenőrzés nélküli migráció a valaha mért legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára, és mivel minden ország maga felel az állampolgárai védelméért, nem szabad akadályozni az államokat, hogy megtegyék az ehhez szükséges lépéseket. A hatpontos terv része továbbá az embercsempészet elleni harc, valamint az úgynevezett preventív diplomácia erősítése, amellyel az ENSZ segítene megakadályozni a válsághelyzet kialakulását. A hatodik pont: nemet kell mondani a demokráciaexportra. 

A hatpontos terv mellett külügyminiszterünk bilaterális találkozó keretében diskurált a menekültválságról Julia Bishop ausztrál külügyminiszterrel és Gibran Bassil, libanoni külügyminiszterrel; gazdasági ügyeket tárgyalt meg Maria Ángela Holguin Cuellar kolumbiai külügyminiszterrel és Fidzsi miniszterelnökével, aki egyben az ország külügyminisztere is (Josaiai Voreqe Bainimarama), valamint találkozott a fidzsi országgyűlés elnökével, Peter Thompsonnal. Szijjártó megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, és több afrikai ország külügyminiszterével is tárgyalt az egyre kiterjedtebb gazdasági kapcsolatokról.

Az ENSZ Közgyűlésen egyetértettek egy rakás dologban, és? Számít az ENSZ?

Az ENSZ-re sokan mondják, hogy gittegylet. Az ENSZ-t sok kritika érte az elmúlt időszakban, a békefenntartók nem egy botrányos ügyétől is hangos volt a média. Ezek után mit számít, hogy pár politikus összeül, szépeket mond, és aláír egy nyilatkozatot arról, hogy még jobb lesz a világ?

Nos, azért azt mindenképp az ENSZ javára lehet írni, hogy mégiscsak egy olyan multilaterális kormányok közötti szerv, amely biztosítja a kooperációt kormányok, civil szervezetek, állami és piaci szervek közt. Az egész világot egy tető alá hozza, az emberiség ügyeiről, közös érdekeinkről tart megbeszéléséket, programokat indít, anyagi támogatást nyújt, és ami a legfontosabb: a békét és biztonságot lehetővé tevő normákat állít fel és nemzetközi jogi normákat alakít ki, tart fent. Vagyis az, amit az ENSZ mond vagy kijelöl, az (kellene, hogy legyen) a követendő út. Ez adja tehát a New York-i Nyilatkozat jelentőségét.

(forrás: http://refugeesmigrants.un.org, kormany.hu)