Kerékpárral Európába

Düsseldorfban rajtolt ma a 104. Tour de France, amelynek első napján a profi kerékpárosok időfutam-kerékpárjukon a nyálkás időben közel 60 km/h sebességgel versenyeztek egymás ellen. A Tour prológjának alkalmából a Menekültügyi blog ma egy kerékpáros vonatkozású poszttal jelentkezik. 

Mi köze a migrációnak a kerékpározáshoz? Természetesen az, hogy a kerékpár lehet a vándorlás eszköze, és egy kerékpárral érkező bevándorló nemzetközi védelemért folyamodhat. Nem ez a leggyakoribb és nem is a legkönnyebb módja a migrációnak, de az elmúlt években nem volt példa nélküli a kerékpáros határátkelés.

_87792502_030155427-1.jpgGurulós bőrönd, bicikli, hó, Storskog. forrás: Reuters

Át az orosz végeken

Ehhez nem kell mást tenni, mint elutazni az Északi-sarkkörig Észak-Oroszországba, ahol nemcsak a dermesztő hideggel és a tundra viszontagságaival kell dacolni, hanem el kell kerülni az orosz katonai bázisokat és a jó néhány fegyveres ellenőrző pontot is, és el kell jutni egy kis faluig, onnan pedig már nem kell mást tenni, mint kerékpárra ülni, és szépen átkerekezni Norvégiába. Van ugyanis egy jogi kiskapu, amit kihasználva gyakorlatilag legálisan át lehet menni Oroszországból Norvégiába. Hogy a kevésbé ismert határátkelőhely híre hogyan terjedt el az 5000 km-re fekvő Szíriáig, azt nem tudni, de a kerékpáros forgalom drasztikusan emelkedett a norvég határnál, és míg 2014-ben mindössze tízen kértek menedékjogot, 2015-ben már több mint ötezren jöttek át a határon kerékpárral, és a norvég területre érve egyből jelezték is menedékjog iránti kérelem benyújtásának szándékát. 

Oroszországban nem lehet gyalogosan átkelni a határon, Norvégiában pedig tilos autóval átkelni, amennyiben az autó utasai nem rendelkeznek az utazásra jogosító okmányokkal, hiszen ez embercsempészetnek minősül. Gyalog vagy autóval tehát nem lehet átkelni, de más járművel lehet: méghozzá, mivel a törvények nem tiltják, kerékpárral akár okmányok nélkül is át lehet menni Oroszországból Norvégiába. 

Damaszkuszból Moszkvába

Szíriában orosz vízumot lehet igényelni. Az orosz turista vagy tanulói vízum birtokában Szíriából legálisan lehet Oroszországba utazni. Akik pedig ismerik az egyetlen északi kis határátkelőt, azok Moszkvába érkezvén egyből vonatra szállnak, és Murmanszkba utaznak. Onnan már csak a Nikel nevű kis bányászfaluba kell eljutni, ahonnan kerékpárral haladhatnak tovább Európa felé. Mivel a menekültválság idején egyre többen érkeztek Oroszországba azzal a szándékkal, hogy onnan jussanak el Norvégiába, egy egész szolgáltató ipar épült a növekvő kereslet kielégítésére. Így aztán Murmanszkba érkezve meg lehet vásárolni egy komplett szolgáltatás-csomagot, amiben benne van a határig vezető út, szállás egy hotelben Nikel faluban, ahonnan másnap a hotel előtt parkoló, kerékpárokkal zsúfolásig megpakolt kisbusz viszi tovább a menekülteket. A kisbusz pár száz méternyire a határtól megáll, a menekültek pedig magukhoz véve a csomag árában foglalt kerékpárt (ami valószínűleg életük legdrágább kerékpárja), átpedáloznak a Storskog nevű határátkelőnél Norvégiába. Ott aztán eldobják a bicikliket.

Murmanszkból Storskogig

A Murmanszkból induló kisbusz, a nikeli hotel, a taxi a határig és a kerékpár-beszerzés mind a menekülteknek nyújtott szolgáltatás része, az embercsempészek jól kiépített hálózata üzemelteti és tartja fent ezt az üzletet, aminek eredményeképp több ezer ember nyújtott be menedékkérelmet az orosz-norvég határon átkelve. E szolgáltatás ára nagyjából 200 dollár volt 2015-ben, ami töredéke annak az összegnek, amit a Földközi-tengeri útvonalon haladók fizettek az embercsempészeknek. Nem is beszélve arról, hogy ez az út jóval biztonságosabb és rövidebb is, mint egy lyukas, vagy legalábbis túlzsúfolt gumicsónakban a tengeren hánykolódva megérkezni a görög partokhoz, ahonnan még ki tudja hány határon, hány ezer kilométert gyalogolva kell áthaladni, hogy megérkezzen az áhított városba. Persze a norvég határhoz sem egyszerű eljutni. Aki orosz vízumot akar, annak is le kell tennie egy nagy összeget az igényléskor, ráadásul egy olyan országban, ahol az adminisztráció nem működik, mindez sokkal nehezebb és időigényesebb. Aki pedig el akar menekülni, az nem akar várni.

Mi vár Storskog után?

A storskogi határátkelőnél egyre nőtt a befelé irányuló forgalom. Korábban az ide érkező migránsokat egy rövid meghallgatás után azonnal repülőgépre ültették, és Oslóba vitték a bevándorlási hivatalba. A növekvő forgalom miatt ez az eljárás egyre inkább kivitelezhetetlenné vált, így fűtött sátrakat, és konténerekből kialakított menekülttábort húztak fel a határ mellett, hogy ott nyújtsanak ideiglenes szállást a menekültek részére.

6bea94438b1117cb89727e515eb57f9299dad0e6_large-.jpg

fotó: Daniel Leal-Olivas Photography

A norvég vendégszeretet vége

Norvégia eleinte befogadó volt a migránsokkal szemben. Az első 2 ezer menedékkérő barátságos fogadtatásban részesült és ideiglenes védelmet kapott. Az egyre növekvő számú migráns viszont próbára tette a norvég hatóságok türelmét is.

Norvégia első bevándorlási minisztere, Sylvi Listhaug 2015 végén ígéretet tett a bevándorlás csökkentésére, és azt mondta, hogy mindenki, aki Storskogon át az átkelésre jogosító vízum nélkül érkezett Norvégiába, vissza lesz toloncolva Oroszországba. Miután emberi jogi csoportok szót emeltek az ellen, hogy a -20 Celsius fokban a migránsokat arra kényszerítette a határrendészet, hogy a kerékpárjukkal együtt forduljanak vissza Oroszországba, a rendőrség cáfolta, hogy kerékpáron küldik őket majd vissza, de azt mondta, az átkelésre használt kerékpárokat össze kell szedniük a külföldieknek. Megerősítették, hogy a toloncolást buszokkal fogják végrehajtani.

Miután a menedékkérők több száz dollárt fizettek ki orosz "üzletembereknek" egy-egy rozoga ócskavas drótszamárért, azzal kellett, hogy szembesüljenek, hogy visszaküldik őket Oroszországba. Az Oroszországba történő visszatoloncolás ellen jó néhányan tiltakoztak, és az UNE (bevándorlási ügyekben ehhez a testülethez lehet fellebbezni) 258-ból 26 esetben helyt adott a fellebezésnek. Ilyenkor az UDI (norvég bevándorlási hivatal) köteles lefolytatni a menekültügyi eljárást.

A két ország nehezen jutott dűlőre a külföldiek ügyében, mivel Norvégia úgy vélte, aki orosz tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, azt visszaadják Oroszországnak, mint biztonságos harmadik országnak, de Oroszország 2016 január után már nem volt hajlandó visszavenni őket. Ezután Norvégia kénytelen volt felfüggeszteni az Oroszországba történő kitoloncolást.

Akiket nem tudtak Oroszországba vagy más biztonságosnak ítélt harmadik országba visszatoloncolni, azok ideiglenes védelmet kaptak. A szírek például a hazájukban dúló háború miatt automatikus védelmet kapnak. 

Egy orosz bevándorlási aktivista Szvetlana Ganuska szerint Oroszország ugyan nem küldi haza a szíreket, de nem valószínű, hogy bármilyen jogi státuszt ad nekik. Az Oroszországban tartózkodó nagyjából 12 ezer szír közül 2015-ig kb. 2 ezren kaptak egy évre szóló ideiglenes menedéket, 2 ezren pedig valamilyen más státuszt. Oroszország tehát több szírnek is ad vízumot, de jogi státuszt nem, nem segíti sem a beilleszkedésüket, sem más szolgáltatásra nem jogosultak. A státusz nélküliek közül sokan őrizeti helyeken vannak elszállásolva, de az sem ritka, hogy illegális tartózkodásuk miatt pénzbírsággal sújtják őket. Oroszország sok szírt visszaküldött Törökországba, de már Törökország sem fogad vissza több szírt. Oroszország nagyjából összesen 790 szírnek adott menekültstátuszt. 

A norvég szigorítások miatt nem ritka, hogy a menedékkérők továbbmennek Finnországba, és Lappföldön  át próbálkoznak elérni Európába. Finnországban 2015 végére kb. 30 ezer menedékkérő érkezett, amely a korábbi 3 ezerhez képest drámai emelkedést jelentett. A finnek erre válaszul korlátozásokat vezettek be a kerékpáros határátkelés területén. Ugyanakkor a finn hatóságok azzal érveltek a korlátozás mellett, hogy az átkeléshez elengedhetetlen a korábbi kerékpáros tapasztalat, enélkül ilyen hidegben és ilyen időjárási körülmények közt veszélyes a közlekedés.

Mi a megoldás?

Vajon mit talált ki Norvégia a migránsok megállítására? Először is, áprilisban úgy szigorították a menekültügyi törvényt, hogy lehetővé tették, hogy azon külföldiektől megtagadhassák a belépést, akik nem közvetlenül háborús övezetből jöttek.  Aztán... 200 méter hosszú és 4 méter magas, mi az? Talált, süllyedt: egy kerítés. A norvég kormány  úgy döntött, a szabad mozgást lehetővé tevő schengen-térség biztonsága csak egy kerítéssel garantálható. Ugyan Norvégia nem EU-tag, de tagja a schengeni térségnek, így annak biztonságáért is felel. Kirkenses lakói szerint nevetséges a 200 méter hosszú kerítés, hiszen azt bárki ki tudja kerülni akár kerékpárral, de akár a vízen át úszva is. Ráadásul 2016-ban az év közepéig senki nem jött át az orosz oldalról, így eleve megkérdőjelezhető, hogy szükség van-e rá. A kormány szerint Oroszország már régóta tárgyal Norvégiával a kerítésről, ráadásul Oroszország egy 200 km hosszú kerítést épített fel, ami sokkal hosszabb annál, amit most Norvégia emel az egyetlen, Oroszországgal közös határátkelőnél.

_91547400_contractors.jpg

Épül a norvég kerítés. fotó: BBC/Reuters

Egy új kerítés épülése a helyi lakosokban rossz érzéseket kelt. Mióta a vasfüggöny lehullott, a határ két oldalán a települések lakosai és vezetői azon dolgoztak, hogy jobb legyen köztük a kapcsolat. Ennek lett eredménye a helyi lakosok számára elérhető vízummentes beutazás. A norvégok elsősorban az olcsóbb benzin és alkohol miatt mennek Oroszországba, az oroszok pedig hiánycikkekből vásárolnak be (pl. pelenkából vagy kávéból).

Mi lett a kerékpárokkal?

9519d9edcefb0fa279c54229b39665909f328414_large-.jpg

Konténerbe gyűjtött kerékpárok a norvég-orosz határnál Storskogban. fotó: Daniel Leal-Olivas Photography

A norvég határnál mintegy 3500 kerékpárt gyűjtöttek össze. Ezeknek a minősége annyira silány, hogy hiába újak - némelyiken még a buborékfólia is rajta van - egyszerűen semmit sem lehet kezdeni velük. A váz anyaga annyira gyenge, hogy emberi erővel is elhajlítható, a felszereltségük nem felel meg a norvég minimumkövetelményeknek (pl. nincs rajtuk két különálló fék, de még gyártási szán sincs rajtuk), így fémhulladékként gyűjtőbe viszik, ahol összetömörítik, és majd újrahasznosítják.

Az Oroszországban vásárolt kerékpárok mérete, felszereltsége és minősége eltérő: azok, akik csak ezt a 20 km-es távot akarták megtenni a norvég határig, bármilyen kerékpárra hajlandóak voltak felülni, még egy gyerekbiciklire is. Nem a minőség számított, nem a tempó, nem a teljesítmény, hanem a határ, amit ezzel el lehet érni, és ami mögött a jobb élet reménye van.

Források:

Norway tells refugees who used cycling loophole to enter to return to Russia,

https://www.theguardian.com/world/2016/jan/14/norway-tells-refugees-bikes-russia-bicycle-immigration-storskog

https://www.theguardian.com/world/2015/aug/29/syrian-refugees-europe-arctic-circle-russia-norway

Finland blocks refugees from cycling across Russian border into Lapland, https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/12/28/finland-blocks-refugees-from-cycling-across-russian-border-into-lapland/?utm_term=.52672f2fb1bd

Why some refugees are choosing to bike across the Russia-Norway border, https://www.pri.org/stories/2015-11-03/why-some-refugees-are-choosing-bike-across-russia-norway-border

Refugees cycle across border into Norway, http://www.gulftoday.ae/portal/4e2fdf3b-c76a-4ff5-a6c4-4234926a9dd6.aspx

Avoiding Risky Seas, Migrants Reach Europe With an Arctic Bike Ride, https://www.nytimes.com/2015/10/10/world/europe/bypassing-the-risky-sea-refugees-reach-europe-through-the-arctic.html

Refugees Are Biking Into Norway From a Tiny, Remote Russian Arctic Border, http://abcnews.go.com/International/refugees-biking-norway-tiny-remote-russian-arctic-border/story?id=35978710

Refugees crossing border into Norway 'on bicycles' to exploit legal loophole, http://www.independent.co.uk/news/world/europe/refugees-crossing-border-into-norway-on-bicycles-to-exploit-legal-loophole-10479853.html

Seeking asylum on children's bicycles, http://www.bbc.com/news/magazine-34602208

Syrian refugees are traveling across the Arctic Circle to Europe, https://qz.com/530042/syrian-refugees-are-traveling-across-the-arctic-circle-to-europe/

Refugees cycle across Norway's Arctic frontier with Russia rather than risk Mediterranean, http://www.ibtimes.co.uk/refugees-cycle-across-norways-arctic-frontier-russia-rather-riskmediterranean-1528435

Above the Arctic Circle, Middle East refugees bike their way to salvation, http://edition.cnn.com/2015/10/28/europe/norway-russia-middle-east-refugees-bicycles/index.html

Cycling from Russia to Norway is a recently-discovered route asylum seekers are using to reach the border-free Schengen Zone, http://www.euronews.com/2015/10/07/taking-the-arctic-route-migrants-cycle-from-russia-to-norway

Refugees cycle across borders on children's bikes to avoid dangerous sea crossings, http://road.cc/content/news/169664-refugees-cycle-across-borders-childrens-bikes-avoid-dangerous-sea-crossings

Fleeing war, Syrian refugees bike across Arctic border, https://www.yahoo.com/news/fleeing-war-syrian-refugees-bike-across-arctic-border-062009952.html

Syrian Refugees Cycle To Freedom In Norway, http://news.sky.com/story/syrian-refugees-cycle-to-freedom-in-norway-10341955

Syrian Refugees Pedal for Asylum by Biking Across Norway’s Arctic Border, https://www.good.is/articles/syrian-refugees-bike-to-norway

On Arctic tip of Europe, Syrian migrants reach Norway by bike, http://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-arctic-idUSKCN0R325N20150903

On Arctic Border, Refugees Embraced by ‘Northern Hospitality’, https://www.newsdeeply.com/refugees/articles/2017/06/29/on-arctic-border-activists-offer-northern-hospitality-to-refugees-2

Finland forbids asylum biking, https://thebarentsobserver.com/en/borders/2015/12/finland-forbids-asylum-biking

One in ten Storskog refugees have had their complaints supported in UNE, http://norwaytoday.info/news/one-ten-storskog-refugees-succeeded-une/

Norwegians laugh at new fence on Russian border, http://www.bbc.com/news/world-europe-37577547

Daniel Leal-Olivas Photography, http://www.lealolivasdaniel.co.uk/norway-the-new-refugee-front-line

Norway building a fence at Russian border, http://www.politico.eu/article/norway-building-a-fence-at-russian-border/